Archive for február 3rd, 2010
paralized.
Szerda, február 3rd, 2010 | Uncategorized | Nincsenek megjegyzések
Igazából az apróságokon múlt. Mert eléggé érzékeny vagyok. Vagy.. úgy is mondhatjuk, hogy sérült.
Mi történt a múltban? “Miért sértődsz be az apróságokon? Ezek hülyeségek, te meg kicseszett érzékeny vagy!” Aztán másfél hétre rá jött a pokol. Föld alá kerülsz, mereven heversz a földön.
Nem. Nem akartam újra magam alá kerülni más miatt.. Elkezdtem félni. Talán tényleg felfújtam a dolgokat, de fájt.
Sírni tudtam volna..
De inkább kinyitottam a szám, és elmondtam Neki azt, amit gondolok. Nem hisztizni akartam, inkább letisztázni az érzéseimet. Mert a világom kapcsolódik az övéhez, tudja meg, mi zajlik bennem..
És igen, féltem… Féltem, hogy elveszíthetem, hogy az apróságok jelek a múlt újbóli bekövetkezésére..
De megnyugtatott. magához ölelt szorosan, és éreztem, hogy a karjaiban biztonságban vagyok.. Hiszek Neki, hogy nem fog egyik pillanatról a másikra a föld alá ejteni.. Mert érzem rajta, hogy szeret és megbízom benne.
Este együtt aludtunk. Többször felébredtem és azt éreztem, hogy átölel. hogy a keze az én kezemben van. Itt éreztem, hogy az életemnek lüktetése van. Hogy szeretek valakit, és hogy ez a valaki a legfontosabb nekem. Remélem tudjátok milyen az, amikor fellélegezve és boldogan alszotok el, mert tudjátok, hogy minden rendben van. Ezt éreztem én is.
És hihetetlen felemelő érzés volt. köszönöm. szeretlek!